Frissítve: 2023.09.02.
A következőkben megtudhatod, hogy mikor csökken az agyi aktivitásod, hogy milyen jelek indítanak be egy-egy szokást, s hogy mit tehetsz a rossz szokások megváltoztatásáért…
Séta közben alszik az agyunk?
Számos állatkísérletet végeztek, melyben az állatok agyát vizsgálták. A kutatások rámutattak arra, hogy amint kialakul egy szokás az állatnál, az jóval kevesebb agyi aktivitást igényel.
Na, de nézzük, hogyan működhet ez emberek esetében: sétálni mindannyian tudunk, úgy egy éves korunk óta nem kell mondogatnunk magunkban, hogy “most tedd előre a bal lábadat, lendít a jobb kéz…”, sőt minden mást is tudunk közben csinálni anélkül, hogy gondolnunk kellene a séta végrehajtásának fázisaira, akár telefonálhatunk is közben.
Agyunk ilyenkor takarékos üzemmódban működik, automatizáltan hajtja végre a járás bonyolult folyamatát, míg bizonyos része dolgozik, másik része alszik.
Újra és újra…légy rutinos
A napi rutin részét képezi sokunknál az autóval tolatás, hiszen minden nap kiállunk a garázsból vagy udvarból, hogy aztán a nap végén újra beállhassunk oda.
Az egyik manőver tolatást igényel, hacsak nincs akkora garázsunk, hogy rallizzunk benne, vagy éppen egy fordítókorong, amely irányba rakja az autónkat.
A lényeg, hogy megszámlálni sem tudnánk, hányszor hajtottuk már végre a folyamatot.
Amikor valamit több százszor végrehajtunk (mint a tolatás), a végrehajtás automatikussá válik.
Mintegy ösztönösen, gondolkodás nélkül képesek vagyunk elvégezni a feladatot. Beindul a szokás végrehajtása, vagyis létrejön a rutin.
Amint a szokás veszi át az irányítást életünk tevékenységeiben, az agy jelentős része, a szürkeállományunk megpihenhet. Egészen más gondolatokkal foglalkozhat.
Így fordulhat elő az, hogy az autóval való reggeli tolatás közben rájövünk, hogy a gyerek uzsonnája bent maradt a házban.
Az agynak van esze
Mindannyian a legkisebb elmozdulás irányába törekszünk. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk a könnyebbik oldaláról megközelíteni a dolgokat, két lehetőség közül a kisebb erőfeszítéssel járót választjuk.
Az agyunk is így gondolkodik.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szokások azért jönnek létre, mert az agy folyamatosan keresi a módját annak, hogy miként takarékoskodhat az energiával.
Törekszik arra, hogy minden feladatot szokássá alakítson, ezzel elérve, hogy gyakrabban tudjon lekapcsolni, lazítani, kisebb erőfeszítést kifejteni.
Ha az agy rosszkor kapcsol
A szokások átalakítása nem egyszerű művelet, körültekintést igényel. Amennyiben az agyunk rosszkor kapcsol takarékos, automata üzemmódba, veszélyes helyzetek alakulhatnak ki.
Például az éves szafaridon, fegyveredet szokásból töltögetve, éppen a közelgő ebéden jár az eszed, így nem veszed észre a ragadozó közeledését.
Vagy éppen nem veszed észre a száguldó autót a tolatás során, mert az ügyféllel való találkozót tervezed.
Mi a szokáshurok, és mire jó
Agyunknak egy mintája van arra vonatkozóan, hogy mikor kapcsoljon robotpilótára, vagyis, hogy mikor vegye át az automatizmus az irányítást.
Az agy megoldási rendszere egy ciklikusan ismétlődő agyi folyamat, amely egy három lépésből álló hurok.
Nézzük, mi is az a szokáshurok:
- Adott egy jel: amint a pisztolynál a ravasz meghúzása beindítja a lövés folyamatát, úgy készteti a jel az agyat arra, hogy automatikus üzemmódba váltson. A vezérlést innentől kezdve átveszi a szokás. Pl: reggel csörög az ébresztőóra.
- Következik a rutin, mint fizikai, szellemi, érzelmi reakció vagy tevékenység. Pl: fogmosás a fürdőszobában.
- Végül jön a jól megérdemelt jutalom, amely segít az agynak eldönteni, hogy az adott hurkot érdemes-e megjegyezni. Pl: a fogmosást követő kellemes lehelet.
A szokáshurok felfedezésének jelentősége az, hogy önműködő minták futnak tudattalanul, megkímélve ezzel agyunkat a túlterhelődéstől.
A jó hír számunkra az, hogy befolyásolhatjuk ezek működését. A szokáshurkot elemeire bontva módosíthatjuk a fogaskerekeket.
Mégis van probléma?
Problémák mindig vannak. Jelen esetben az, hogy az agy nem tud különbséget tenni jó és rossz szokás közül, nem minősít. Az adott jelre a rossz szokások ugyanúgy bekapcsolnak.
Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy sokan nehezen veszik rá magukat a sportolásra vagy az életmódváltásra.
Ha szokásunkká vált a kanapén üldögélve nassolni, akkor a kanapé látványa vagy éppen a csokoládé csomagolása már jel számunkra, mely beindítja a szokáshurok működését az agyban. Észre sem vesszük, s megint a kanapén majszolunk.
A következő lépés
A következő részben megtudhatod, hogyan lehet felülírni ezeket a rossz mintákat, hogyan lehet módosítani a szokáshurok elemein. A cikk folytatását ide kattintva olvashatod el: megnézem >>
Amennyiben tetszett mindaz, amit itt olvastál, kérlek, küldd el barátaidnak, ismerőseidnek, akik rossz szokásokkal küzdenek és változást szeretnének az életükben.
Forrás: Charles Duhigg: A szokás hatalma. Budapest, Casparus Kiadó Kft. 2012. ISBN 978-963-89405-2-0
